2010. december 28., kedd

Hagymalekvár és a karácsony (hiánya?)

Ez nem csak recept lesz. Kicsit több annál. Akit csak az érdekel, bátran görgessen lejjebb a színes szövegig.

Hallgattam a karácsonyi zenét és nem éreztem azt, amit régen. Elmúlt volna a karácsonyi csoda? A rácsodálkozás képessége? Vagy csak a vizsgaidőszak teszi? Vagy mind együtt? Talán felnőttem? Gyerek már nem vagyok, de még szülő sem. Talán emiatt van. Vajon mindenki így éli meg ezt az időszakot?
Már nem vágyom az ajándékokra, csak arra, hogy nyugalomban, békességben leülhessek a karácsonyi vacsorához vagy ebédhez és gyönyörködhessek a kishúgomban, a szüleimben vagy a kedvesemben, szeretteimben.

Az idei karácsony más. Volt. Nem volt sok vásárlás, csak kivételes esetben, és nem volt szaladgálás. Legalábbis nem a szokásos értelemben. Nem volt lökdösődés sorban állás, mérgelődés.
A plázába azért sajnos be kellett menni. Összeszorítottam a fogam és azt mondogattam magamban: "nem, nem engedem, hogy elrontsák a kedvem azok, akik mindig azt hiszik, bármerre mennek, nekik mindig elsőbbségük van - nyugodtan közlekedhetnek a bal oldalon, majd arrébb áll a másik-, vagy az eladókban, akikből inkább süt az utálat mint a karácsony szelleme vagy a kedvesség, ami a munkájuk része kéne hogy legyen, stb stb". (Ahhoz képest, hogy Budapesten termelődik a GDP kb. 40%-a, ez észben nem látszik meg. )
Van az a film, amelyikben az akkor még népszerű, mára már kormányzóvá lett Schwarzenegger és valami néger csávó egymást ölik a gyerekük leendő ajándékáért (valami fröccsöntött műanyag szuperhős baba). Ha itt még nem is tartunk, azért már közelítünk ehhez kis országunkban is.
Idén nem költöttem ajándékra, amit az ajándékozott a szekrénybe süllyeszt vagy továbbajándékoz. Mert ne legyen illúzióink. Még családtagjainknak sem könnyű jó ajándékot választatni. Vagy mert ritkán látjuk és ennél fogva alig ismerjük őket, vagy mert ha tudjuk is, mire lenne szükségük, abból is többféle létezik, és egyáltalán nem biztos, hogy eltaláljuk az ízlésüket. Úgy meg mi értelme?

Na de hogy is jön mindez egy gasztrobloghoz?
Idén a recesszió és a fenti gondolatok együttes hatására, úgy döntöttem, készítem az ajándékokat.
Mit is ajándékozzunk hát? Ha saját kezű ajándékról van szó, nálam már csak a "gasztroajándék" jöhet szóba. Lehet szaloncukrot készíteni, bonbont, süteményt, forrócsokoládé-hozzávalókat befőttes üvegben (Nők Lapja konyha ötlet), és még biztos számtalan dolgot.
Tavaly már kísérleteztem a szaloncukrokkal, kisebb-nagyobb sikere volt: az "én nem szeretem a marcipánt" kijelentés nekem mindig szívbe markoló, de ezt is el kell fogadni. De tavaly is inkább kísérő volt ez, mint maga az ajándék. Idén valamiféle tartósított ajándékot szerettem volna adni. Télvíz idején szóba jöhet a narancs és a hagyma. Hagyma???? Igen, hagyma:) kicsit talán bizarrnak tűnik, de megéri kipróbálni. Én is így tettem. Egy próbafőzés után eldőlt: Idén ez kerül a fa alá némi sütemény kíséretében.

A receptet több blogból állítottam össze, és a 3 főzés alatt jelentősen alakult. A hozzávalók tehát egy kiadós adaghoz, amiért már érdemes befőzőedényeket sterilizálni:
  • 4 kg lilahagyma (bizony! aki nagyon szereti a hagyma ízét, beletehet 1-2 fej vöröset is)
  • kb. 1 liter vörösbor (ha lehet száraz, de másból is jó. A lényeg, hogy intenzív íze legyen, nagyon fontos szerepe van)
  • 2 dl feketeribizlilé (nem muszáj, de igen jó!)
  • cukor ízlés szerint (kóstolgatni kell! náthásan ne álljunk neki a főzésnek)
  • 6 narancs
  • fűszerek: só, bors, őrölt köménymag, fahéj, esetleg egy kis csiliszósz)
  • 3-4 ek olaj. (Csak amennyi ahhoz kell, hogy a hagyma ne égjen le, míg puhul.)
  1. Kezdjük a darabolással. Nem 5 perc. Ha lehet, kérjük hozzá lakótárs, barátnő, férj, felség segítségét, aki nemcsak hogy hámoz, bátran lemegy egy nap 3-szor is a boltba, ha kell :) A megtisztított hagymákat vágjuk kb. negyed cikkekre. Ne túl vékonyra, azért még húsos maradjon.
  2. Facsarjuk ki 6 narancs levét.
  3. Melegítsünk olajat egy óriási fazékban. Tényleg nagy legyen, mert "rejtélyes módon a vágódeszkától a fazékig többszörösére nő a mennyiség"
  4. Tegyük bele, sózzuk majd pároljuk meg a hagymát, amíg puha nem lesz. Közben kevergessük, és adjunk hozzá 1-2 ek. cukrot. Ekkor kissé karamellizálódik. Egy kis tarkaborsot is törjünk rá. Inkább egy kicsit kevesebbet tegyünk mindenből, mint gondolnánk, később még lehet utóízesíteni. (Mivel nem volt elég nagy a fazekam, 2 külön edényben pároltam az olajon, majd utána - mikor térfogata kissé lecsökkent - öntöttem egybe őket)
  5. Amikor megpuhult, öntsük fel kb, 7 deci borral és narancsok, esetleg a feketeribizli levével , de kicsit tartsunk vissza belőlük (borból összesen 1-1,2 liter is kellhet ekkora mennyiséghez). Attól is függ mennyi kell a folyadékokból, mennyire lédús a hagyma. Vizet semmiképpen ne tegyünk bele. (Ebbe az adagba egy egri Gacsal pincészetből származó félédes vörösbor került, merthogy az eredetileg tervezett üveg mennyisége nem volt elég és más nem volt otthon, de nem kell ennyire nívós bort beletenni egyébként, mert a gatyánk is rámegy, de ártani nem árt, sőt!) Főzés előtt-közben-után mindenképpen ízlelgessük, elég jó-e a bor ;)
  6. Fűszerezzük tovább a fahéjjal, őrölt szegfűszeggel (kezdetnek 1-1 kk, később mehet bele több is, ha úgy esik jól), ha kell még, mehet bele cukor, só is. Én egyszer csiliszósz is tettem bele, nagyon jót tett neki.
  7. Ha megfelelő az íze, jól keverjük össze, majd fedjük le és főzzük 40-60 percig időnként megkeverve majd forraljuk be a kívánt állag eléréséig. (Vigyázat! A felgyülemlő gőz igen veszélyes, én másodfokú égési sérüléseket szereztem. Azóta tudom, merre kell felemelni a fedőt és hogy télen is jó, ha van otthon Panthenol:)
  8. Ha kész, merjük befőttes üvegekbe, fordítsuk fejre 10 percre, majd tegyük szárazdunsztba meleg helyre, közel egymáshoz, hogy egymást melengessék. Egy napig is eltart mire kihűlnek, ekkor sorbaállíthatjuk őket a spejzbe és eltehetjük ínségesebb időkre.
(Ez a fele)


Egy béna fotó a végeredményről:Készült még ajándékba egy kis keksz is, ugyanaz mint tavaly
Talán észrevette a Kedves Olvasó, hogy szóba sem hoztam az idővel való takarékoskodást. Hogy melyik kerül több időbe? Az otthon készített ajándék vagy a vásárolt? Erre nehéz válaszolni. Ez idei ajándékot sokáig tartott elkészíteni, viszont nyugalomban telt a "beszerzése".

1 megjegyzés: